Fordul a kocka, innen szép nyerni! Ügyfélképesség a jogorvoslati eljárásban - Dr. Szabó Andrea

2019.02.20

A jogorvoslati eljárás belépője az ügyfélképesség. A Kbt. a jogorvoslati kérelem benyújtásához fűződő jogot az alábbiak szerint határozza meg:

"148. § (2) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)"

Az ügyfélképesség tulajdonképpen azt biztosítja, hogy a hivatkozott jogszabályhelyben nevesített szereplők a jogorvoslati eljárás alanyai lehetnek, azaz valamely jogsértés megállapítása érdekében jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezhetik a Döntőbizottságnál. Az ügyfélképesség vizsgálata azonban több aspektusból is rendkívül érdekes és komplex közbeszerzési-jogi terület. Jelen bejegyzésünkben a Közbeszerzési Döntőbizottság közelmúltban hozott határozatainak legfontosabb megállapításaira hívjuk fel olvasóink figyelmét.

A Döntőbizottság az ügyfélképesség fennállására vonatkozó döntését esetről esetre, a tényállás valamennyi releváns körülményének figyelembevételével hozza meg. A Kbt. 148. (2) bekezdésének ugyanis lényegi eleme, hogy kérelmet nyújthat be [...] az ajánlattevő [...], akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A döntés központi kérdése tulajdonképpen jog vagy jogos érdek valós sérelme vagy veszélyeztetése. A Döntőbizottságnak, illetve a bíróságoknak is több olyan döntése született, amelyek szerint a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez fűződő jogos érdeknek valósnak és a vélt jogsérelem elhárítására alkalmasnak kell lennie[1].

Fennállhat-e az ügyfélképesség (azaz jog vagy jogos érdek), ha a kérelmező még a jogorvoslati eljárás eredményeként sem kerül szerződéskötési pozícióba?

Hangsúlyoznunk kell, hogy a Döntőbizottság korábbi gyakorlatából ismertek olyan határozatok, melyben az ügyfélképesség hiánya arra hivatkozással került megállapításra, miszerint a kérelmező szerződéskötési pozícióján egy eredményes jogorvoslati eljárás sem javítana, azaz a kérelmezővel való szerződéskötésnek nem áll fenn a reális lehetősége[2].

Szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy mindazon ajánlattevőket, akik nincsenek "nyerő pozícióban" ne illetné meg a jogszerű közbeszerzési eljárás lefolytatásához fűződő jogos érdek? Ilyen helyzetben az előzetes vitarendezés kezdeményezésén túl nem rendelkeznének további jogérvényesítési eszközökkel? Az érvénytelen ajánlatot tevőknek nem fűződik jogos érdeke ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjének ajánlata valóban érvényes ajánlat legyen?

A fenti kérdések tekintetében a Döntőbizottság támogató gyakorlatot alakított ki a kérelmezők irányában. A D.406/31/2018. sz. határozatában megállapította, hogy "az I. r. kérelmező jogos érdeke a II. r. kérelmező/nyertes ajánlattevő ajánlata érvényessége tekintetében előterjesztett jogorvoslati kérelem vonatkozásában akkor is fennáll, ha az I. r. kérelmező ajánlatát jogszerűen nyilvánította érvénytelenné az ajánlatkérő".

Ugyanezen álláspontra helyezkedett a Döntőbizottság a D.410/11/2018. sz. határozatában: "Jelen esetben a kérelmező ajánlata érvénytelen lett, azonban kizárólag a nyertes ajánlattevő minősül érvényes ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás 2. része tekintetében. Amennyiben tehát a nyertes ajánlattevő ajánlata nem lesz érvényes, az ajánlatkérőnek eredménytelenné kell nyilvánítania az eljárást, ezáltal a kérelmező számára megnyílik a lehetőség egy ajánlatkérő által indított új közbeszerzési eljáráson való részvételre. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezői érdeksérelem elhárítására a jogorvoslati kérelem alkalmas lehet, ezért a kérelmező ügyfélképessége fennáll az első és második kérelmi elem tekintetében fennáll."

A jogos érdek ez utóbbi esetben abban nyilvánul meg, hogy amennyiben a kérelemmel sikeresen támadott jogorvoslati eljárást követően a közbeszerzési eljárásban szerződéskötésre nem kerülhetne sor, az érvénytelen ajánlattevők a beszerzési igény - jogszerű kielégítése céljából - ismételten kiírt közbeszerzési eljárásban új esélyekkel, azaz tiszta lappal indulhatnak.

A bejegyzésünk elején felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ügyfélképesség tulajdonképpen egy belépő a jogorvoslati eljárásba. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a jogorvoslati eljárás a kérelmező részéről eredményesen is zárul. A jogorvoslati eljárás jogvesztő határidői vagy az eljárásjogi kifogások további buktatókat jelenthetnek az eljárásban érintett felekre nézve.
______________________
[1] D.410/11/2018.

[2] D.248/12/2011.

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal